A magyar konyha rengeteg egymásra épülő ételből áll, és most nem az emeletes tortára gondolok.
- hagyma
- szalonna vagy zsír
- hús
- paradicsom
- paprika
- só
- bors
- pirospaprika
A magyar konyha rengeteg egymásra épülő ételből áll, és most nem az emeletes tortára gondolok.
A mai vacsora megfelelne minden óvodás vágyálmának: vaníliás porpuding égetettcukros gyümölccsel. Egyszerű, gyors, marhaédes. Aki azt gondolná, hogy ez tulajdonképpen édesség, annak igaza van, viszont ha salátát és gyümölcstálat lehet vacsorázni, joghurtot meg pláne, akkor ezt is. Legalább meleg.
Hozzávalók:
Nem vacakoltam a pudingfőzéssel (egyszer leírom milyen az igazi, nem poros főzött puding, ígérem, de az nem sufnituning rovat lesz), gyorsan megvoltam vele: mikrohullámú sütőben öt-hat perc alatt kész. A pudingport tejjel és ízlés szerint kis cukorral csomómentesre keverjük, jénaiba öntjük és betesszük a mikróba kettő percre. Ha csenget, habverővel vagy amivel csak akarjuk megkeverjük, majd ismét ugyanannyi időre tesszük vissza, később csak egy-egy percre. Ne ijedjünk meg mikor kivesszük és a széle már sötét és rezgős, középen meg folyik: ezért kell keverni. Nagy előnye ennek a módszernek az időtakarékosság és az odaégetés veszélyének minimalizálása.
Őszibarack és alma volt itthon, így azokat vágtam vékony szeletekre és az előzetesen serpenyőben vaj társaságában megpirított cukorba forgatva sütöttem még kicsit, míg szép barna színük nem lett.
Miután összekanalaztam a pudingot a gyümölccsel és a serpenyő aljában még maradt némi cukros lé bekiabáltam a szobába: "karamellt öntsek rá?". Természetesen lelkes igen volt a válasz, így újabb két evőkanál cukrot dobtam fel a tűzre egy mogyorónyi vajjal, ami utóbbi az egész ízét, színét, állagát selymesíti és lágyítja kicsit. Cukor pirításakor a nagykönyv szerint nem szabad kevergetni, csak rázogatni az edényt, bár szerintem a fakanál itt is kényelmesebb. Ízlés szerint pirítsuk és vigyázzunk, ha túlsütjük keserű lesz.
Sosem várom meg, míg a puding megdermed, melegen szeretem, folyósan, mint a sodót.
Amikor először mostam még Édesapám útmutatásai alapján jártam el (Anya a kórházban volt). Igazából guggoltunk ketten a mosógép előtt és találgattuk, hogy melyik tekerő mire való, mit kell beletenni és így tovább. Első osztályos voltam, és kifejezetten izgalmasnak találtam amit sikerült összehoznunk: rózsaszín ingek, habban úszó lakás, rövidzárlat. A teregetésig el se jutottunk.
Lehet, hogy furcsán hangzik, de mára a mosás a kedvenc házimunkám, főleg mert nem nekem kell csinálnom. A mosógép mos, én csak megetetem. Nem ördöngősség.
Menete:
Ruhák szétválogatása: mert nem mosunk össze mindent mindennel. Természetesen vannak átfedések (mi hova tartozik), és van színfogókendő is (sosem próbáltam, nem is fogom), de tény, hogy a különböző anyagok más és más bánásmódot igényelnek. Ennek alapján megkülönböztetem az alábbi csoportokat:
Mosógép megetetése: kizavarjuk belőle a macskát, beletesszük a ruhát, öblítőt, mosószert, becsukjuk.
Mosógép beállítása: hőfok/program: átlagosan mindent 40 fok Celsiuson mosok, kevés kivétellel. Így is minden remekül tiszta lesz, ellenben kevesebb energiába kerül mint a magasabb hőfokú mosás. Ami mehet melegebb vízzel:
Mivel nem a mosás a hobbim, így nem is végzem minden nap. Általában hétvégén, vagy ha itthon vagyok bepakolok egymás után több adag ruhát (persze amennyire a fregoli kapacitása engedi). Közben lehet mást csinálni és elmondhatjuk, hogy "egész nap mostam!".
Van itt már minden, kocsiló-jövőhét.
Ezen az oldalon elmesélem, mit hogyan sikerült megtanulnom a házimunkával kapcsolatban. Ismertetem a konyhai és egyéb eszközök sztrájkállóságát. A különböző szerek használhatóságát, illetve helyettesíthetőségét. Mit mikor és hogyan főzünk be.
Ne kövesd el azokat a hibákat amiket én már elkövettem.
Vicces lesz.
Sztrájk