Nahát! Működik!

 

Pörkölt: marha vagy sertéshúsból. Minél többet főzünk, annál jobb, mivel remekül érzi magát a fagyasztóban és kifejezetten sokrétű a felhasználhatósága, ha későn érünk haza, mégis melegételt ennénk vajaskenyér helyett. Gazdaságosabb is eltenni, mivel nem kerül sokkal több időbe vagy energiába a nagyobb adag. Akkor vetemedem nagyarányú pörköltfőzésre amikor olcsó a piacon a hús és a hagyma. Ha ez nyáron vagy még emberi hőmérsékletű időben van akkor áldom az eget, fülön fogom a bográcsot és megcsinálom kinn. 

 

 

 

 

 

Minden más opcionális és ízlés, valamint szokásfüggő. Ettem én már mézes-fahéjas kreálmányt is amit a nálunk nyaraló belga házaspár prezentált és a magyar publikum csak iszonyat sok erőspaprikával tudott megenni (hogy elnyomjuk az ízét), de az igazi akkor is a felesleges fűszerek mellőzésével, hagyományosan készített pörkölt.

 

A hagymát (ha bográcsban készítjük nyugodtan vágjuk nagyobbra, nem fog megégni, viszont remekül szétfő) egy-két szem apróra vágott paradicsommal és paprikával zsíron vagy apróra vágott szalonnán megdinszteljük. Akkor jó, ha áttetsző, puha, és ha megkóstoljuk édeskés. Édesanyám remekül jelzi: megjelenik egy karéj frissen szelt kenyérrel, halmoz rá a szalonnás hagymából és megeszi, de javaslom, senki ne várja amikor főz. Az én bográcsomhoz se jön amióta nem lakunk együtt. Ha jónak ítéljük a hagymát dobjuk rá a kockára vágott húst és forgassuk össze. Szaporán kell még kevergetni, míg a hús felszíne úgy nagyjából átpirul. Ha ez megvan, megszórjuk pirospaprikával. A paprika zsírban oldódik, nem vízben, ráadásul könnyen leég, ezért tesszük bele most. Persze a szokások eltérnek. Ha elégedettek vagyunk a pirosságával felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje, fűszerezzük és addig rotyogtatjuk amíg meg nem puhul a hús. Kész.

 

Ha szeretnénk belőle lefagyasztani, akkor még mielőtt készre főne vegyük ki belőle az eltenni kívánt mennyiséget és csak a többit készítsük el. Adagokba porciózzuk, várjuk meg míg kihűl és csak utána fagyasszuk. Mindenképpen címkézzük fel (miez, dátum), hogy nyomonkövethessük, mi van a mélyhűtőben.

 

 

 

Készíthetünk belőle akár gulyáslevest, székelykáposztát, rizseshúst, tarhonyás pörköltet, vagy ha ügyesek vagyunk és nem mesterszakácsnak csináljuk hortobágyi palacsintát, ha nagyon akarjuk lecsóval is asztalra adhatjuk, nem mérgező.

 

 

 

Gyakorlatilag bő lére eresztett pörkölt krumplival, répával és igény szerint csipetkével vagy tarhonyával, petrezselyemmel.

 

 

A pörköltre jól átmosott savanyúkáposztát teszünk, beleforgatjuk, készre pároljuk. Kömény kell bele! Ha kész, habarással sűrítjük:  tejfölt és lisztet habverővel simára keverünk, a pörkölt levéből egy merőkanállal hozzákeverünk, hogy ne legyen olyan nagyon hideg. Ha ez kész, folyamatos keverés mellett, vékony sugárban adjuk a habarást a húshoz. Ezután folyamatos kevergetés mellett, még egyszer felfőzzük az ételt. Nagyanyám oldalast is tesz bele, ming mindent amit itthon talál, az ő káposztája ezért egy kicsit fradis (mindent bele, fiúk!), így nincs sok fogalmam a nagykönyvszerinti székelykáposztáról. Ez egy egyszerű alapverzió.

 

 

 

A majdnem főtt pörköltet rizzsel keverve tepsibe tesszük, annyi vizet öntünk rá, hogy ujjnyira ellepje, majd 200-220 fok Celsius hőmérsékletű sütőben készresütjük. Nyers paradicsomot, petrezselymet adunk mellé.

 

 

A szokásosnál kicsit vastagabb sós palacsintát készítünk. Hivatalosan darálthúsból kellene pörköltet csinálni, de nekünk egészhúsos van a fagyasztóban nem kapunk szívbajt, hanem egész egyszerűen megturmixoljuk a felengedett pörköltet vagy turmixgépben vagy botmixerrel. Nem kell simának lennie, elég, ha apró. Tűzre tesszük, ha nem elég leves akkor kis vízzel felöntjük, készre főzzük (ugye nem teljesen puhán fagyasztottuk le). Egy tésztaszűrő segítségével leszűrjük a húst és a szaftot behabarjuk (lásd a káposztánál), felét visszatesszük a húsra. A másik felét a már megtöltött és tepsibe sorakoztatott palacsinták tetejére kerüljön. Forró sütőben melegítsük össze. 

 

 

Mániám a friss petrezselyem: csaknem minden ételre közvetlenül asztalraadás előtt nyers, felvágott gyökérzöldjét szórok. Természetesen a fagyasztóból veszem ki, amit eddig soha senki nem vett észre. Ugyanez a helyzet a zellerzöldjével.

 

 

Ünnepi alkalomra, vagy ha az anyós jön át akkor vegyük a fáradságot, csináljuk meg az ételeket frissiben, bár kis gyakorlattal és próbálgatásokkal hamar eljutunk oda, hogy nem lesz semmilyen különbség a fagyott alapból és a frissen készült ételek között. Végtére is, ugyanaz van benne.